Pár hónapja kaptam ezt a munkát. A feladat: egy teljesen új pokerasztal működésének bemutatása. “Tudom-tudom, mitől olyan különleges ez az asztal?!” Sajnos ezt nem mondhatom el, de néhány látványtervet azért közzéteszek. Kell majd még csinálnom két animációt is, hogy kész anyagot adhassak át. Ha kész lesz, akkor majd érthető lesz az újdonságtartalma is.
Méghogy a nyár uborkaszezon lenne… Ezt cáfolandó, itt egy újabb pályázat, nem is akármilyen. A hallgatók számára (is) kiírt, nemzetközi megmérettetés középpontjában a hulladék, és a már el/felhasznált anyagok állnak. Cél, hogy olyan termék, tárgy, eszköz szülessen, mely nem csupán az újrafelhasználhatóság szükségét és fontosságát hirdeti, de egyszersmind újdonság erejű és időtálló is egyben. Határideje október 1.
Tehát, elő a szürkeállomány hátsó traktusaiba rejtett ötletekkel, járjanak azok a fogaskerekek, lássuk a világot mi is kicsit zöldben. A cél az lenne, hogy ne csak mi tegyünk így, és ne csak ilyen pályázatok idejére…
EME ide vagy oda, csak nem tudok elszakadni a nyár elején rámjött agymenéstől…Megszokott funkciók-új köntösben: kifogyhatatlan téma. Íme erről egy újabb gyöngyszem nektek. Az Oyule névre hallgató lámpaegyüttest a portugál születésű, mostanság brooklyni székhelyű Sergio Silva jegyzi, ötvözve az ipar által ihletett témákat a modern esztétikával és klasszikus anyaghasználattal. Kiváló, kiváló, kiváló. Ilyen inspiráció mellett nem maradhatok tétlen én sem.
Még tavaly töltöttem le a kép hátterét a lángolókutyás közösségi oldaról, mert már akkor nagyon megtetszett. Azonban pár napja sikerült nekem is hozzátennem valamit, ami még saját magamnak is tetszett. De ezt az érzést ismerik azok, akik már terveztek valamit, esetleg többször vágtak neki egy témának. Ilyenkor az első pár sikertelen próbálkozás után föl szoktam adni egy kicsit, de idővel előkerülnek a jó darabok… 
Egy igen jó cimborámmal fogtunk össze a napokban, és egy másik igen jó cimborám számára készítettünk egy ütős válogatáslemezt, amolyan gerilla stílusban. Telepakoltuk olyan muzsikákkal, amire a magunkfajta nagy vehemenciával kezd el bólogatni és mosolyogni, ha alatta gurulnak a kerekek és a mélynyomók sem pihennek. Például ilyen darabok figyelnek a korongon. Alant pedig a borító látható.
Trükkös, trükkös, trükkös. Olyan sok mindent nem tudok ehhez hozzáfűzni. Mindenesetre mostanában engem is foglalkoztatott ez a felfogás, nevezetesen az, hogy az egy társított funkcióval rendelkező, egyszerű tárgynak új felfogást, használati módot próbáljak adni. A PolyPolip project nem futott le, csupán érlelődik ebben a nagy melegben.
Emellett vannak itt még jó dolgok.
Ha már teljesen betompult mindenki ettől a kellemes harmincegynéhány celsiustól, és kimondottan unja a mentaerdőket a Mojitoval töltött úszómedencéje partján; egyszóval amennyiben nem tudtok magatokkal mit kezdeni, itt van nektek egy izgalmasnak ígérkező pályázati felhívás. A kiírás szék és/vagy asztal tervezésére vonatkozik. Elvárt felhasználandó anyag: bükk, tölgy, dió (elsősorban). A kritériumok komolynak tűnnek (gyártásra, költségekre való utalás a briefing alapján), de mi szeretjük a kihívásokat. Határidő: szeptember 15.
Egy szó, mint száz, hajrá, hajrá a következő szlogen égisze alatt: jobb ma egy pályázat, mint unatkozva lábat lógatni a vízparton, bámulni a bikinik mintáit és mindenféle jeges italokat szürcsölgetni holnap 
Nincs mese, engem is magával ragadott a napjainkban oly’ divatos tervezési felfogás: a “ha-nem-tudsz-mivel-kirukkolni-akkor-tegyél- bele-USB-t”. Tény, hogy ezek között azért szép számmal akadnak valóban hasznos és jópofa jószágok, szerény véleményem szerint azonban túlnyomú többségben vannak a haszontalan, látványnak is gagyi termékek. Na persze relatív olcsó áron rá lehet ezeket a kis mütyürkéket sózni a népre, merthogy milyen “cukik, viccesek, dizájnosak ( ettől a szótól a nemlétező szőr is feláll a hátamon). Ennyit a gerjesztett igényekről a haszontalan porfogók iránt. Lehet mazsolázni és egyetérteni vagy nem egyetérteni. Ezek előtt “tisztelgek” a következő elképzeléssel:
Lassan leadási határideje van az EME pályázatának, előtérbe kerültek a nem egészen komplett ötleteim. A többit júli. 10. után teszem közszemlére.
Ha már nem tudnak mit kezdeni magukkal fél5 és 5 között az irodai munkások, akkor jön ez:
http://view.break.com/521743 - Watch more free videos
Azért, hogy valamennyire a tárgynál maradjunk, érdemes megnézni azokat a kis műanyag, fegyvernek látszó tárgyakat, amivel egymásra lövöldöznek. Érdekes kis szerkezetek. És még tollat is lő…
2090, London. Az óceánok vízszintjének emelkedésének hatására a várost elöntik a hullámok. Íme néhány vízió és életkép arról, hogy milyen állapotok uralkodnának akkor, és hogyan alkalmazkodnának az emberek a megváltozott környezeti feltételekhez. Hangulatos, határozottan hangulatos.
via dezeen
